Újabban minden hetem be van táblázva különböző programokkal, aminek őszintén szólva rettentően örülök. (: Úgy látszik 9 hónap kellett ahhoz, hogy elérjem a japánoknál, hogy maguktól hívjanak el ide-oda, ne nekem kelljen erőlködnöm, hogy együtt csináljunk vmit.
Ez a Gunma-Tochigi kirándulás úgy indult, hogy felhívott Maya (a lány a purikurás képeken), hogy a bátyjáékkal mennének Tochigibe megnézni egy Edo-kori falut, és ha van kedvem, jöhetek én is, mert van még hely a kocsiban. ^^ A többieket is kérdezte, de ők nem értek rá, úgyhogy végül egyedül mentem. Pontosabban vittek. :D
Pénteken suli után eljöttek értem, mert bajos lett volna a másnap reggeli indulásra egy megyével arrébb teleportálnom, meg a bátyja barátait is össze kellett szedniük Tokyoban. Úgyhogy Tokyo érintésével mentem Gunmába. :D Visszafelé szintén Tokyo érintésével jöttem haza, mert engem raktak ki legutoljára. Legalább kikocsikáztam magam, ráadásul milyen kocsival!!! O.o 7 személyes Toyota (egyéb részleteket nem tudok mondani a típusáról, bocsi), amiben útközben koncert DVD-ket néztünk a mennyezetről lenyíló LCD tévén. *o*áááááááááááááááááááááááááááhhhhh ><
Szóval péntek este megérkeztünk Mayáékhoz, legalábbis én azt hittem, míg kiderült, hogy nem náluk, hanem csak egy "vendégházban" vagyunk. Lejjebb lesz róla egy kép, hát, mit mondjak, az is jó nagy volt, akkora tévével, mint a szekrényem kb. ^-^ (úgy látszik, a wc-s élménybeszámolók után most majd átállok a tévésekre) Be lettem mutatva majdnem az egész családnak, nagyon édesek voltak. (=
Másnap korán reggel indultunk, mert kb 2 óra volt az út az autópályán. Összesen 7-en lettünk végül, úgyhogy pont befértünk a kocsiba. Sajnos egész nap esett az eső, hideg volt és gomolygott a köd, de ezt leszámítva hihetetlen szép volt a táj. Maga a falu egy műfalu tulajdonképpen, minden az Edo- kor bemutatását szolgálja, még be is lehetett öltözni. A fiúk természetesen szamurájok lettek, mi Mayával kimonot húztunk és papucsban csattogtunk egész nap. (:
Megjegyzés: a kimono szép meg minden, de nem európaiakra tervezték. Én fél óra után a pokolba kívántam minden réteggel és madzaggal együtt, mert nem kaptam rendesen levegőt és a hajdísztől pedig megfájdult a fejem. Eredményeként kb egyetlen olyan kép sem született, amelyiket képes voltam mosolyogni. XD
Délután indultunk vissza, útközben a lányokkal hátul aludtunk, így pótolva, ami reggel kimaradt. :D Gunmába visszaérve Mayáék éttermében vacsoráztunk és csak utána jöttünk haza. Hú, nagyon finom volt!!! Mindenki úgy teleette magát, hogy utána alig bírtunk megmozdulni. :D
 |
| a gyengébbek kedvéért |
 |
| ez a medve majdnem akkora volt, mint én; vele aludtam :3 |
 |
| a "vendégház" |
 |
| Tochigi a citromos tejről híres |
 |
| Maya, Akane és én ültünk leghátul *w* |
 |
| vízimalom |
 |
| színház |
 |
| nyanmage, a hely kabalája |
 |
| Miért én vagyok mindig a legmagasabb??? ><" |
 |
| 武家娘たち |
 |
| Mayáéknak indiai éttermük van :D |
 |
| pöpec egy hely |
 |
| hagymás-csirkés curry és giga-nan |
 |
| csoportkép - 皆、お疲れ様でした！(^-^)/ |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése