küzdök

Még élek :D Igyekszem utolérni magam, még jó, hogy kedden szünet lesz ^__^
Szóval, múlt szombaton volt ugye a nevezetes szónokverseny. Amiről elkéstünk. Nem nagyon, csak egy hangyányit. Mert délelőtt átmentünk Sakadoba, mert Hajni és Krisz akartak maguknak venni végre telefont. Én meg, ha már ott voltunk, vettem a sajátomhoz kártyát és adatkábelt, hogy majd töltök rá zenéket. Gondoltam én. Ehhehheeee... Gondolhattam volna, hogy nem fog ez csak ilyen egyszerűen menni. A telefon és én azóta küzdünk. Nem én állok nyerésre. T____T
Onnan indult a dolog, hogy amikor először rádugtam a gépre, a gépem egyszerűen nem volt hajlandó felismerni. Jó. Átjött Krisz, és pár órás szöszöléssel sikerült elérnie, hogy legalább félig-meddig hajlandó legyen velem együttműködni a telefon. :D Most már legalább a képeket át tudom rakni a gépre, jéééééjjj. Zenék terén viszont nem hajlandó alkudozni. 
Küldtem a gépes címemről a telefonra emailben zenét. Eredmény: a csatolt fájlokat egyszerűen kitörölte. >.<
Áthúztam a gépről a telefonra. Lejátssza, de nem engedi beállítani csengőhangnak. Aztán már azt is letagadja, hogy van rajta zene.
Szerény személyem ekkor formatálja a kártyát. Eredmény: a kis genya átrendezi a teljes eddigi fájlszerkezetet, ismét hajlandó elismerni, hogy raktam rá zenét, de csengőhangnak továbbra sem szeretné.
Fejlődés: küldtem ismét zenét emailben. Most már megvan a csatolt fájl, csak nem engedi lementeni. XD
Szóval így állunk jelenleg. Utálom a japán telefonokat.
A bánatomat vásárlásba fojtom. Hideg van, szóval vettem még soksok vastag zoknit. Oh, meg csizmát is, nem lehetett otthagyni. (: Kellett nekünk Hajnival a docomos boltba menni...
Ja, mert még a docomonál is jártunk, hogy lemondjam azokat az alkalmazásokat, amiket a szerződéskötéskor kötelező volt hozzárakni, de nekem nem kell. Még jó, hogy elmentünk, mert kiderült, hogy hiába mondták nekem (és papíron is az van), hogy 2 évre kötöttem szerződést, a rendszerben csak 1 éves szerződés van benn. Sürgősen átváltattam a csajjal, mert nincs kedvem még több plusz pénzt fizetni minden hónapban. >.<
Aztán hazafelé még a kedvenc boltunkba is betévedtünk (mit ad Isten), és muszáj volt vennem egy kispárnát. (le volt árazva 290 yenre)

Azóta azon filózok, hogy a "white bear" helyes-e így angolul... Bár a tescós "wash bear"-t úgysem tudja überelni semmi. :D
Csütörtökön jó napunk volt. Az egyik TO-s néni meghívott minket lányokat bulizni. :D Először elvitt minket kocsival magához (az a kocsi nem volt semmi O_o), utána sétáltunk a városban és beültünk egy szimpatikus izakayába*. Összeettünk-ittunk mindent, csoda, hogy nem lettem rosszul utána. A néni nagyon aranyos volt, mindenről lehetett vele dumálni, ismert még vmi washis** helyet is, sőt, még azt is mondta, hogy elvisz minket kabukira és tud nekünk szerezni a Disneylandbe is jegyeket occsóóón. :D Ezt asszem ki is fogjuk használni...

Hazafelé még elvitt minket egy igazi japános édességboltba és kaptunk ajándékcsomagot is. Plusz a boltos néniktől ingyenteát és sütit.

Pénteken épp azon gondolkodtunk a yaoko előtt, hogy mit kezdjünk magunkkal, amikor ránk köszönt az "I am man!" csávó. Ez lett a veszte, mert kaptunk az alkalmon és ráakaszkodtunk. Mutatott nekünk egy szuper használtkönyvesboltot, ahol szerintem a tankönyveken kívül marhára semmi nem használt, semmi baja, vadiújnak néz ki és be is van csomagolva (gyanakodok, hogy némelyeken még eredeti csomagolás van), csak occsóóóó. 

 Igen, az a Da Vinci code (angolul) 105 yen volt. De láttam keménykötésű Harry Pottert angolul 950 yenért... :D A manga az eredeti kemény 400 yen helyett 250 yen volt, hűűűű O___o De vannak cd-k, dvd-k, sőt még ps3-at is láttam. Tetszik a hely. :D
Utána még elmentünk ramenezni***. Nem mondom, hogy nem volt finom, de alapból nem vagyok a tésztás-leveses fajta, szóval azért egyszer elég volt belőle. Ez egyébként a legalapabb alap ramen volt.

Szombaton nagybevásárlást tartottam délelőtt. Hajni is elkísért, és a boltban belefutottunk Kyoro-chanba, illetve magyar nevén Kukucskába.

Ottan látható a szép új csizmám...
Délután pedig ismételten ellátogattunk kedvenc városunkba, Kawagoéba. Megint végigjártunk minden boltot, végigtapiztunk mindent, sushiztunk, sőt még a Starbucksba is beültünk kávézni. Utána sétáltunk és szembejött velünk egy utcazenész koncert, tök jól nyomták. :D

Olyan 10 körül indultunk el szép lassan hazafelé, és a kedvenc éneklő-táncoló nyulas kirakatunk előtt láttunk egy "csodaautót". Annyira ocsmány, hogy szinte szép...

Az a bolt is mindig tartogat valami meglepetést... :D
Ma csak bicajoztunk meg sétáltunk a városban.

Aki szeretne karácsonyi ajándékot kapni, legyen kedves és küldjön listát!!!


*izakaya: japán kocsma. Nem, ez így nem jó. Inkább étterem. Vagy valahol a kettő között...
**washi: szééééép japán origami papír, ami olyan jó tapintású ^^
***ramen: leves tésztával, illetve inkább tészta levessel és sok minden mással.